Komplex vizsga

Doktori útmutató komplex vizsgához

1) A komplex vizsgára a szervezett doktori képzés 4. félévében, az adott félévet követő vizsgaidőszakban kerül sor. 

2) A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

3) Jelentkezési határidő: április 15. és november 15. Jelentkezés módja: jelentkezési lap és a szükséges mellékletek benyújtása.

4) A komplex vizsgára való jelentkezést a Tudományági Doktori Tanács hagyja jóvá. A komplex vizsga időpontkáról a hallgatót előzetesen értesíteni kell.

5) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

6) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó egy főtárgyból és egy melléktárgyból tesz vizsgát, melyeket korábban a jelentkezési lapján is megjelölt. A tárgyak listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza.

7) A komplex vizsga második részében a vizsgázó 15 perces előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A komplex vizsga részeként 5-10 oldal terjedelmű, A/5 formátumú kutatási összefoglalót kell benyújtani, melyet a vizsgabizottság előzetesen kézhez kap, a vizsga folyamán pedig értékel. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.

8) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. A jelöltnek a főtárgyból, a melléktárgyból és a disszertációs részből is megfelelt minősítést kell szereznie. A megfelelt minősítés feltétele, hogy az ötfokozatú skálán a megszerzett pontok elérjék a maximális pontszám kétharmadát.

9) Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.

10) A komplex vizsga elméleti és gyakorlati részének százalékos értéke beszámításra kerül a doktori fokozat minősítésénél.

11) Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, azaz:

• nem jelentkezik vizsgára a 4. félév végén vagy
• a vizsga minősítése „nem megfelelt".

Méltányossági eljárásra nincs lehetőség.

12) Az eredményes komplex vizsgát követően három éven belül be kell nyújtani a doktori értekezést nyilvános védésre.