A Soproni Egyetem és a Győri Ipartörténeti Alapítvány közös projektje: újjászületik a burcsella

A 17–19. század ikonikus vízi szállítóeszköze, a burcsella hamarosan új életre kel, egyelőre makett és digitális 3D-modell formájában. A Soproni Egyetem és a Győri Ipartörténeti Alapítvány különleges együttműködése révén egy letűnt korszak gazdasági és kulturális öröksége kerül újra reflektorfénybe.

A partnerséget ünnepélyes keretek között írták alá a Soproni Egyetem Rektori Hivatalában. Az együttműködés célja, hogy a két intézmény közösen tárja fel, őrizze meg és mutassa be Magyarország ipari és technikatörténetének értékeit. A közös munka első, kiemelt projektje a burcsella – a nyugat-magyarországi vízi szállítás egykor meghatározó hajótípusa – rekonstrukciója lesz, melyről Prof. Dr. Fábián Attila, rektor köszöntőjében bizakodva beszélt.

„Biztos vagyok benne, hogy kollégáim, munkatársaim és partnereink mindent megtesznek azért, hogy ez a makett különleges és értékes alkotás legyen, olyan, amire Győr méltán lehet büszke. Azt megígérhetem, hogy ha egyszer az alapítványnak lehetősége lesz rá, és rendelkezésre állnak a szükséges források, akkor szívesen részt vállalunk egy eredeti méretű változat megépítésében is. Bár nem vagyunk hajóépítő intézmény, mégis nagy megtiszteltetés lenne számunkra, ha hozzájárulhatnánk egy ilyen nagyszabású alkotáshoz” – zárta gondolatait.

Magáról a burcselláról, Miklósy Lajos, a Győri Ipartörténeti Alapítvány elnöke mesélt.

„A burcsella gyakorlatilag Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb gazdaságtörténeti jelképe a mai napig is” – mondta.

„Győrben ezek a hajók szállították a gabonát a Dunán Bécs felé, és köréjük egy sajátos közösség épült. A burcsellások világa a város életének szerves része volt.”

A legendás hajótípus azonban szinte nyomtalanul eltűnt a történelemből. Sem részletes tervrajzok, sem műszaki leírások nem maradtak fenn róla.

„A dokumentáció nagyon szegényes, talán azért, mert a régi céhek féltették a tudásukat. Nem jegyezték le a részleteket, legfeljebb néhány kézzel rajzolt ábrázolás maradt ránk” – tette hozzá Miklósy Lajos.

Ekkor született meg az ötlet, hogy a faipari és kreatívipari szakértelem hazai központját, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karát is bevonják a kutatásba. A cél nem csupán a hajómodell megalkotása, hanem a burcsella történetének tudományos feldolgozása és kulturális újraértelmezése.

„Nagy örömmel fogadtuk ezt a civil kezdeményezést” – mondta dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar külügyi és kutatási dékánhelyettese. „Ebben a projektben egyszerre van jelen a tudományos kutatás, a kulturális örökségvédelem és a kreatív alkotás. Hallgatóinkat is bevonjuk a munkába – a tervezéstől kezdve a makettkészítésen át egészen a szakdolgozatokig.”

A közös munka már megkezdődött. Az alapítvány birtokában két, az 1800-as évekből származó kisméretű burcsella-makett található, amelyek a rekonstrukció kiindulási alapjául szolgálnak. „Be lehet nézni a belsejükbe, látszik, hogyan épültek. Bár nem teljesen pontosan tükrözik a korabeli technikát, sokat segítenek abban, hogy megértsük a szerkezet felépítését” – tette hozzá a dékánhelyettes.

A tervek szerint a projekt egy éven belül látványos eredményt hoz: elkészül a makett, és digitális formában, 3D-s modellként is megjelenik a burcsella. Ez a modern változat a jövőben akár oktatási, múzeumi vagy turisztikai célokat is szolgálhat.

„Szeretnénk, ha ez a makett nemcsak Győr, hanem Sopron közönségéhez is eljutna, időszakos kiállításokon és bemutatókon is megjelenhetne” – fogalmazott Miklósy Lajos. „A burcsella összekötő kapocs lehet Győr és Sopron között, és emlékeztető arra, milyen erős volt egykor a vízi szállítás és az emberi kéz tudása.”