A Falconieri-palota évszázados építészeti titkai után nyomoztak a Soproni Egyetem kutatói

Borromini alkotásának nyomai a Via Giulián: Építészeti kutatások a Falconieri-palotában

A Római Magyar Akadémia otthonául szolgáló Falconieri-palota falai évszázados építészeti titkokat őriznek, amelyeket a Soproni Egyetem kutatói legújabb vizsgálataik során tártak a nyilvánosság elé. Tárkányi Sándor, az egyetem docense 2026. március 5-én tartott előadásában számolt be arról az „építészeti nyomozásról”, amely a palota nyílászáróinak és asztalos szerkezeteinek történetét vette górcső alá.

A kutatás rávilágított, hogy a tizenhatodik században emelt épület sorsát az 1640-es évek határozták meg, amikor a Falconieri család tulajdonába került. Az új tulajdonosok a korszak egyik legzseniálisabb barokk mesterét, Francesco Borrominit bízták meg a palota bővítésével és átalakításával. Borromini munkássága nyomán a Tevere-parti épület nemcsak lenyűgöző stukkós mennyezetekkel és látványos loggiával gazdagodott, hanem a belső terek finom részletei is az ő keze nyomát viselik.

Tárkányi Sándor, valamint kutatótársai, Szendi Dorina és Jakab Attila PhD hallgatók olyan, eddig publikálatlan eredményeket mutattak be, amelyek bizonyítják: a történelem viharai és a későbbi átépítések ellenére számos eredeti barokk elem maradt fenn. A vizsgálatok fókuszában a Borromini-korabeli kőkeretek és asztalosmunkák álltak. A kutatók aprólékos munkával azonosították a mester stílusjegyeit, amelyek ma is díszítik az ajtókereteket és faragványokat.

A projekt a Pannónia mobilitási program támogatásával valósult meg.